Adatvédelem

A kaiserotto.hu weboldal és webáruház tulajdonosa és üzemeltetője a Kaiser Art Kft, a látogatók birtokába jutott személyes adatait bizalmasan kezeli, kizárólag a rendelések teljesítéséhez, illetve saját marketing célokra használja fel. Gondoskodik az adatok biztonságáról, és megteszi azokat a technikai és szervezési intézkedéseket, valamint kialakítja azokat az eljárási szabályokat, amelyek a vonatkozó jogszabályi rendelkezések érvényre juttatásáshoz szükségesek.

Adatkezelési elveink összhangban vannak az adatvédelemmel kapcsolatos hatályos jogszabályokkal, így különösen az alábbiakkal:
- 1992. évi LXIII törvény a személyes adatok védelméről, és a közérdekű adatok nyilvánosságáról
- 2001. évi CVIII törvény az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről.

Ha a személyes adatokat olyan módon szeretnénk felhasználni, ami eltérne a személyes adatok gyűjtésekor meghirdetett elvekkel és célokkal, akkor előzetesen e-mailen értesítjük az érintetteket, illetve felajánljuk a lehetőséget, hogy eldönthessék, hozzájáruénak-e az új feltételek mentén is a személyes adataik, korábbiaktól eltérő módon történő kezeléséhez.

A kaiserotto.hu szervere a BFS WEBS.hu-nál van elhelyezve. A szolgáltató nem jogosult az adatokat kezelni, így nem minősül adatfeldolgozónak.

Az oldalakon található képek Kaiser Ottó fotói, szerzői jogi védelem alatt állnak.

A szerzői jogok szabályozásának keretét a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 86-87. §§-i alkotják, a részletszabályokat pedig a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (az egyszerűség kedvéért a továbbiakban Sztv.) tartalmazza.
Az Sztv. a szerzői jogi védelem alá tartozó alkotások példálózó felsorolásában "fotóművészeti alkotásként" aposztrofálva külön is nevesíti a fotót, amelyet a szerzői jogi védelem a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege alapján illeti meg. Kiemelendő, hogy valamely ötlet, elv, elgondolás, eljárás, működési módszer vagy matematikai művelet nem lehet tárgya a szerzői jogi védelemnek, így csak magát a kész fotót illeti meg a védelem, az elkészítésének módját nem. Szerzői jogi védelem alatt áll viszont - az eredeti mű szerzőjét megillető jogok sérelme nélkül - más szerző művének átdolgozása, feldolgozása is, ha annak egyéni, eredeti jellege van.
A szerzői jogok két fő csoportra oszthatók, egyrészt személyhez fűződő, másrészt a vagyoni jogokról beszélhetünk.
SZEMÉLYHEZ FŰZŐDŐ JOGOK
A szerző személyhez fűződő jogait nem ruházhatja át, azok másként sem szállhatnak át és a szerző nem mondhat le róluk. Ezek a jogok a következők:
· A mű nyilvánosságra hozatala
· A név feltüntetése
· A mű egységének védelme
A nyilvánosságra hozatal jogával kapcsolatban fontos, hogy a szerző alapos okból, írásban visszavonhatja a mű nyilvánosságra hozatalához adott engedélyét, a már nyilvánosságra hozott művének további felhasználását pedig megtilthatja; köteles azonban a nyilatkozat időpontjáig felmerült kárt megtéríteni.
A név feltüntetésével kapcsolatban a szerzőt megilleti a jog, hogy művén és a művére vonatkozó közleményen - a közlemény terjedelmétől és jellegétől függően - szerzőként feltüntessék. A szerzőt a mű részletének átvétele, idézése vagy ismertetése esetén is meg kell jelölni. A szerző a neve feltüntetéséhez való jogot a felhasználás jellegétől függően, ahhoz igazodó módon gyakorolhatja, azonban jogosult művét nevének megjelölése nélkül vagy felvett néven is nyilvánosságra hozni. A szerző a nevének feltüntetésével nyilvánosságra hozott mű újabb jogszerű felhasználása esetén is megkívánhatja, hogy a művét a továbbiakban nevének feltüntetése nélkül használják fel.
A szerző követelheti, hogy e minőségét senki se vonja kétségbe. (Főszabályként - az ellenkező bizonyításáig - azt kell szerzőnek tekinteni, akinek a nevét ilyenként a művön a szokásos módon feltüntették.)
A mű egységének védelme lényegében azt jelenti, hogy tilos a fotó mindenfajta eltorzítása, megcsonkítása vagy más olyan megváltoztatása vagy megcsorbítása, amely a szerző becsületére vagy hírnevére sérelmes.
VAGYONI JOGOK
A vagyoni jogok csak a törvényben meghatározott esetekben és feltételekkel ruházhatók át. A jogszerző - a jogok átruházására irányuló szerződés eltérő kikötése hiányában - a vagyoni jogokkal a továbbiakban is rendelkezhet, főszabályként tehát a nem kizárólagos felhasználási jog alapítása érvényesül.
A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van
· a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására
· minden egyes felhasználás engedélyezésére
· A szerző engedélye szükséges a mű sajátos címének felhasználásához.
· A szerzőt megilleti a műben szereplő jellegzetes és eredeti alak kereskedelmi hasznosításának és az ilyen hasznosítás engedélyezésének kizárólagos joga.
Ha a törvény másképp nem rendelkezik, a szerzőt a mű felhasználására adott engedély fejében díjazás illeti meg, amelynek - eltérő megállapodás hiányában - a felhasználáshoz kapcsolódó bevétellel kell arányban állnia. A díjazásról a jogosult csak kifejezett nyilatkozattal mondhat le.
A mű felhasználásának minősül különösen:
· a többszörözés
· a terjesztés
· a nyilvános előadás
· a nyilvánossághoz közvetítés sugárzással vagy másként
· a sugárzott műnek az eredetihez képest más szervezet közbeiktatásával a nyilvánossághoz történő továbbközvetítése
· az átdolgozás
· a kiállítás
Eltérő szabályok vonatkoznak arra az esetre, ha a szerző a fotót munkaviszonyban, vagy más hasonló jogviszonyban, munkaviszonyból fakadó kötelezettsége teljesítéseként hozza létre.
A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben.
FELHASZNÁLÁSI SZERZŐDÉS
Abban az esetben, ha a szerző által készített képet harmadik személy jogszerűen (jellemzően üzleti céllal) fel kívánja használni, az adott képre felhasználási szerződést kell kötnie, amely alapján a szerző engedélyt ad művének a felhasználására, a felhasználó pedig köteles ennek fejében díjat fizetni. A felhasználási szerződés tartalmát a felek szabadon állapítják meg. A felhasználási szerződésre vonatkozó rendelkezésektől egyező akarattal eltérhetnek, ha e törvény vagy más jogszabály az eltérést nem tiltja.
A szerző felhasználási jogviszonybeli védelmét erősíti, hogy ha a felhasználási szerződés tartalma nem állapítható meg egyértelműen, a szerző számára kedvezőbb értelmezést kell elfogadni.
A felhasználási szerződés csak kifejezett kikötés esetén ad kizárólagos jogot. (Ez alapján csak a jogszerző használhatja fel a művet, a szerző további felhasználási engedélyt nem adhat, és maga is csak akkor marad jogosult a mű felhasználására, ha ezt a szerződésben kikötötték.)
A szerző annak érdekében, hogy képét szándékával ellentétes módon vagy célra használják fel, a felhasználási engedélyt korlátozhatja valamely területre, időtartamra, felhasználási módra és a felhasználás meghatározott mértékére is. Ha a szerződés nem jelöli meg azokat a felhasználási módokat, amelyekre az engedély vonatkozik, illetve nem határozza meg a felhasználás megengedett mértékét, az engedély a szerződés céljának megvalósításához elengedhetetlenül szükséges felhasználási módra és mértékre korlátozódik. A szerződés megkötésekor ismeretlen felhasználási módra vonatkozó felhasználási engedély érvényesen nem adható.
A felhasználási szerződést - néhány kivétellel, mint például napilapban vagy folyóiratban történő közzétételre kötött szerződés esetén - írásba kell foglalni.
A felhasználó az engedélyt harmadik személyre csak akkor ruházhatja át, illetve csak akkor adhat harmadik személynek további engedélyt a mű felhasználására, ha azt a szerző kifejezetten megengedte. A felhasználó gazdálkodó szervezet megszűnése vagy szervezeti egységének kiválása esetén azonban a felhasználási engedély a szerző beleegyezése nélkül is átszáll a jogutódra.
Előfordulhat, hogy a felhasználási szerződés megkötésének időpontjában még nem látható előre, hogy az adott műalkotás a jogszerzőnek jelentős hasznot hoz. Ebben az esetben a felhasználási szerződés sérti a szerzőnek a felhasználás eredményéből való arányos részesedéshez fűződő lényeges jogos érdekét, ezért a szerződés módosítása polgári peres úton, a bíróságtól is kérhető.
Ha a szerző a mű felhasználásához hozzájárult, a felhasználáshoz elengedhetetlen vagy nyilvánvalóan szükséges, a mű lényegét nem érintő változtatásokat köteles végrehajtani (ilyen lehet például a meghatározott oldalarányra vágás). Ha e kötelezettségének nem tesz eleget, vagy nem tud eleget tenni, a felhasználó a változtatásokat a szerző hozzájárulása nélkül is végrehajthatja.
A SZERZŐI JOGOK MEGSÉRTÉSE
Jogainak megsértése esetén a szerző a jogsértővel szemben - az eset körülményeihez képest - a következő polgári jogi igényeket támaszthatja:
a) követelheti a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását;
b) követelheti a jogsértés vagy az azzal közvetlenül fenyegető cselekmények abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől;
c) követelheti, hogy a jogsértő - nyilatkozattal vagy más megfelelő módon - adjon elégtételt, és hogy szükség esetén a jogsértő részéről és költségén az elégtételnek megfelelő nyilvánosságot biztosítsanak;
d) követelheti, hogy a jogsértő szolgáltasson adatot a jogsértéssel érintett dolgok vagy szolgáltatások előállításában, forgalmazásában, illetve teljesítésében résztvevőkről, a jogsértő felhasználásra kialakított üzleti kapcsolatokról;
e) követelheti a jogsértéssel elért gazdagodás visszatérítését;
f) követelheti a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását, továbbá a kizárólag vagy elsősorban a jogsértéshez használt eszközök és anyagok, valamint a jogsértéssel előállott dolgok lefoglalását, meghatározott személynek történő átadását, kereskedelmi forgalomból való visszahívását, onnan való végleges kivonását, illetve megsemmisítését.
A szerzői jog megsértése esetén a szerző a polgári jogi felelősség szabályai szerint kártérítést is követelhet.
Abban az esetben, ha a szerzői jogok megsértése vagyoni hátrányt is okoz, büntetőjogi védelem is érvényesül, melynek törvényi tényállását a Btk. 329/A. §-a a következőképpen határozza meg: Aki az irodalmi, tudományos vagy művészeti alkotás szerzőjének a művén, előadóművésznek az előadóművészi teljesítményén, hangfelvétel előállítójának a hangfelvételén, rádió- vagy televízió-szervezetnek a műsorán, illetőleg film vagy adatbázis előállítójának a teljesítményén fennálló jogát haszonszerzés végett, vagy vagyoni hátrányt okozva megsérti (Szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése), vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. Minősített esetként, súlyosabb büntetéssel fenyegetett a jogsértés, ha az több mint 2.000.000,- Ft vagyoni hátrányt okoz, vagy a bűncselekményt üzletszerűen követik el.